A kérdőív kiértékelése

A primer kutatás meghatározó jelentőséggel bír szakdolgozatodban. Ahhoz, hogy valóban releváns eredményekre juss segítségével, nem csak megfelelően kell összeállítanod a kérdőívet és kellő számú válaszadóval kell kitöltetned, de a kiértékelés fortélyait is ismerned kell. Cikkünkben most összeszedtünk minden olyan tippet és trükköt, amelyekre szükséged lesz az eredményes kérdőív kiértékeléshez.

 

Az alapok

Ahhoz, hogy a kérdőív kiértékelése sikeres legyen, természetesen fontos, hogy rendelkezzen a megfelelő alapokkal, azaz helyesen legyen összeállítva maga a kérdőív. Íme néhány tipp a kérdőív összeállításához!

#1: Ügyelj a kérdések sorrendjére!

A statisztikai adatokra vonatkozó kérdéseket vagy a kérdőív elején vagy a legvégén helyezd el. Előbbi esetben bemelegítésként, míg utóbbi esetben könnyed levezetésként szolgálnak majd. A további kérdések esetében először az általános kérdéseket tedd fel, majd a beállítódásra, attitűdre és egyéni preferenciára vonatkozókat. A személyes kérdések a kérdőív vége felé helyezkedjenek el, hiszen addigra már bemelegszenek a válaszadók, és nem fogja hidegzuhanyként érni őket a „személyeskedés”.

Saját munkádat könnyítheted meg vele, ha az egy témakörre vonatkozó kérdéseket egymás után helyezed el. Érdemes előzetesen kérdéscsoportokat kialakítanod, és a csoportokon belül felsorakoztatnod a kérdéseket az általánostól a személyesebbek felé.

#2: Hangolódj rá hipotéziseidre!

Gyakori hiba kezdő kérdőívezők között, hogy elvesznek a kérdőív témájában, és elfelejtenek a hipotéziseiket – vagy kutatási kérdéseiket – megválaszoló kérdéseket feltenni a kérdőívben. Mielőtt összeállítanád kérdőívedet, olvasd át hipotéziseidet és hangolódj rájuk. Győződj meg róla, hogy megválaszolásukra alkalmas kérdéseket is feltettél kérdőívedben.

#3: Egy kérdés nem kérdés!

Hipotéziseid, kutatási kérdéseid megválaszolására ne csak egy-egy kérdést tegyél fel válaszadóidnak, hiszen egy kérdés válaszai alapján aligha vonhatók le következtetések. Minimum két, de inkább három-négy hipotéziseidre irányuló kérdést tegyél fel! Gondolj bele, mennyivel hitelesebbnek fog hatni, ha több kérdés válaszaira támaszkodsz, amikor megválaszolod feltevéseidet.

#4: Ne nehezítsd meg a saját munkád!

A kérdőívek alapvetően zárt kérdéseket tartalmaznak, azaz a megkérdezetteknek egy megadott listából, vagy rangsorból kell kiválasztaniuk a megfelelőt. Ennek ellenére sok szakdolgozó jó ötletnek találja, ha nyílt kérdéseket is szerepeltet kérdőívében. Eláruljuk: nem is tévedhetnek nagyobbat! A nyílt kérdések válaszainak elemzése nagyon nehéz, nem, vagy csak hozzávetőlegesen alakíthatók számszerű eredményekké. Hacsak nem kifejezett céllal teszel fel nyílt kérdést kérdőívedben, akkor azt javasoljuk, hogy ne alkalmazd őket! Hagy meg a nyílt kérdéseket a mélyinterjút készítőknek, az egy teljesen más műfaj.

A hangsúlyos szakasz

Mi más lenne a kérdőívezés leghangsúlyosabb szakasza, mint a kiértékelés? Ha megfelelően állítottad össze a kérdéseket és szép számban akadt válaszadó is, akkor már csak ezen a lépésen áll vagy bukik primer kutatásod sikere. Mutatjuk, hogyan csináld jól!

Nem, kor, jövedelem – A statisztikára vonatkozó adatok értékelése

A statisztikai adatok kiértékelése során az egyetlen fontos szempont, hogy semmikép ne önmagukban, hanem kontextusban vizsgáld őket! Ez azt jelenti, hogy keress összefüggéseket és vesd össze a különböző korosztályok, nemek vagy jövedelmi rétegbe tartozók válaszainak sajátosságait.

A vagy B, vagy ABC? – A feleletválasztós kérdések válaszainak vizsgálata

A feleltválasztós kérdések csoportjába tartoznak azok a kérdések, amikor egy válaszlehetőséget jelölhetnek meg a kitöltők, és azok is, amelyek esetében több lehetőségre is voksolhatnak. A kérdőív elemzés szempontjából eltérő a két változat.

Az egy válaszlehetőséget megengedő kérdések esetében százalékos eloszlást kapsz, így bátran ábrázolhatod a kapott eredményeket kördiagramon.

Ha több válaszlehetőséget is megjelölhetnek a kitöltők, akkor viszont semmiképp ne alkalmazz kördiagramot, hiszen nem százalékokat, hanem a válaszok számát fogod ábrázolni. Ebben az esetben az oszlopdiagramos módszer lesz a befutó.

Természetesen a vizuális ábrázolás mellett a szöveges értékelés is lényeges része a kérdőív kiértékelésének! Mindenképp írd le szavakkal is az eredményeket, keress összefüggéseket a válaszok között, és indokold meg a kapott eredményeket!

1,2,3 – A rangsorok kiértékelése

A rangsoroló kérdések kiértékeléséhez súlyozott átlagot kell számolnod, hiszen ennek segítségével fogsz valódi rangsort kapni.

Tapasztalataink alapján a súlyozott átlag számítással sokan nincsenek tisztában, pedig egy egyszerű műveletről van szó, így most bemutatjuk hogyan végezheted el.

A következő példa esetében a válaszadók egy négyfokú skála segítségével rangsorolhatták a lehetőségeket:

Válaszok Első hely Második hely Harmadik hely Negyedik hely Súlyozott átlag
A 48 22 24 6 3,12
B 10 28 19 43 2,05

 

C 11 35 34 20 2,37
D 31 15 23 31 2,46
Összesen 100 100 100 100  

 

Mindegyik sorban el kell végezni a súlyozott átlag számítást. Nézzük, hogyan néz ki a kalkuláció az „A” válasz esetében:

A legkedvezőbb lehetőség válaszainak számát szorozd be a rangsor legmagasabb számával, jelen esetben a 4-gyel és így tovább. (Ha 5 fokú a skála, akkor 5-tel.) Majd a szorzatokat add össze és oszd el az összes válasz számával (Jelen esetben 100.)

Példánkban, ha első helyre tették a válaszadók az adott válaszlehetőséget, az jelentette a legkedvezőbb kimenetelt, tehát (48*4+22*3+24*2+6)/100=3,12

A 3,12 az „A” válaszlehetőség súlyozott átlaga.

A fenti műveletet el kell végeznünk a többi válaszlehetőség esetében is. Nézzük meg a „B”-t:

(10*4+28*3+19*2+43)/100=2,05

Ha a „C” és a „D” válaszlehetőség esetében is kiszámoljuk a súlyozott átlagokat, akkor már meg is van a ragsor! Akkor számoltunk jól, ha a kapott súlyozott átlagok 1 és 4 köz esnek. (Ha a skála 5 fokú, akkor pedig 1 és 5 közé.)

Nincs más dolgunk, mint ábrázolni egy oszlopdiagramon a kapott átlagokat, és szépen kirajzolódik a preferencia.

Ha becsúsztak a nyílt kérdések…

Akár becsúsztak a nyílt kérdések kérdőívünkbe, akár szándékosan alkalmaztuk, a legjobb kiértékelési módszer esetükben, ha csoportosítjuk őket. Igyekezz párhuzamot találni a különböző válaszok között, és alakíts ki halmazokat, amelyekbe besorolhatod őket. Minél több választ tudsz csoportosítani, annál könnyebb dolgod lesz, de biztosan akadnak olyanok is, amelyek sehova sem fognak illeni. Semmi gond, számukra létrehozhatsz egy „Egyéb” kategóriát, és máris egy csoportba kerülnek. A csoportokban szereplő kérdések száma alapján könnyedén tudsz százalékot számolni, hiszen ebben az esetben egy válaszadó egy válaszlehetőséget „jelölt” meg, így alkalmazhatsz kördiagramot.

Fókusz a hipotéziseken

Kérdőíved kiértékelése során ne feledkezz meg hipotéziseid, vagy kutatási kérdéseid megválaszolásáról sem. Azt tanácsoljuk, hogy először általánosságban értékeld ki kérdőíved – természetesen összefüggések és ok-okozati kapcsolatok keresésével. Majd a kiértékelés végén emeld ki a hipotézisedre, kutatási kérdéseidre irányuló válaszokat, és foglald össze meglátásaidat, válaszold meg feltevéseidet.

A kérdőív kiértékelése nem egyszerű, de egy kis gyakorlással könnyen belejöhetsz. Semmiképp ne hagyd az utolsó pillanatra, szánj rá elegendő időt! Jó munkát és kitartást kívánunk!

Kérdőív elemzés írása: nem tudod, hogy kezdj neki? Segítünk!

Kérdőív elemzés minta; így építsd fel az elemzésed

A leghatékonyabb kérdőív készítés minta lépésről lépésre!

Kérdőív kiértékelése dolgozatban vagy szakdolgozatban: mire figyelj oda!