Előfordul, hogy néhány házidolgozathoz is, de a szakdolgozat elkészítéséhez mindenképpen szükséged lesz primer kutatásra. A legnépszerűbb primer kutatási módszer pedig a kérdőív készítés. Cikkünkben választ adunk azokra a kérdésekre, hogy miért érdemes ezt a kutatási formát alkalmazni, milyen kérőív típusok vannak és mire figyeljünk a kérdőív készítés során.

Miért válasszuk a kérdőíves kutatási formát?

Röviden azért, mert a kérdőív készítés egyszerű, gyors, többnyire költségmentes és a legtöbb esetben releváns információkhoz juthatunk általa. A kérdőíves módszer a kvantitatív technikák közé tartozik, azaz számszerűsíthető adatokat kapunk általa. A mélyebb motivációk, egyedi tapasztalatok feltárására nem alkalmas, de preferenciák, cselekvési minták kimutatására kiváló.

A kérdőív készítés előtt pontosan meg kell határoznunk a kérdőív célját, hiszen a kérdések összeállítását csak úgy tudjuk hatékonyan elvégezni, ha tudjuk mit vizsgálunk segítségével. Ha világos a cél, akkor egyszerűen és gyorsan összeállíthatók a kérdések. A megfelelő kérdések segítségével pedig pontosan azokat az információkat fogjuk megszerezni, amelyekre szükségünk van.

A kérdőív készítés nem kerül pénzbe. Ha a papíros formát választjuk, akkor esetleg a nyomtatásnak van egy kis költsége. Ha pedig online kérdőívet állítunk össze, akkor teljesen költségmentes lesz a folyamat, hiszen számos olyan ingyenes kérdőív készítő oldal áll rendelkezésünkre, amelyek segítségével profi kérdőíveket állíthatunk össze.

A kérdőív készítés további előnye, hogy a kérdéssor összeállítása és megosztása után nincs további teendőnk, csak várnunk kell, hogy a válaszok beérkezzenek, így tulajdonképpen a kutatás a beavatkozásunk nélkül zajlik. A megfelelő válaszmennyiség elérése után pedig nincs más dolgunk, mint az eredmények összesítése és az elemzés megkezdése.

Offline vagy online kérdőív?

A kérdőív készítés szempontjából teljesen mindegy, hogy offline vagy online kérdőívet választunk, hiszen ugyanolyan körültekintéssel kell megfogalmaznunk a kérdéseket, és megadnunk a válaszokat bármelyik formát is válasszuk. Az offline forma előnye, hogy ha mi is jelen vagyunk a kitöltés alkalmával, mint kérdezőbiztos, akkor biztosak lehetünk benne, hogy a válaszadó valóban megérti a kérdéseket és megfontoltan válaszol. Az online forma esetében ezzel szemben előfordulhat, hogy a kitöltő a kérdés értelmezése nélkül adja meg válaszait. Az offline, papír alapú kérdőív esetében meg kell oldanunk a találkozót a válaszadókkal, így szervezést igényel, valamint időigényesebb az online formánál.

Ha postai úton küldjük ki a papír alapú kérdőíveket, akkor költségekkel is számolnunk kell, szemben az online kérdőívvel, amely kiküldése ingyenes. Népszerű online kérdőív készítésre alkalmas program a Google Űrlapok. Segítségével egyszerűen összeállíthatók a kérdések, és közvetlenül a felületről elküldhetjük e-mailben a válaszadóink számára, de linket is lekérhetünk, így a közösségi média felületeken is könnyűszerrel megoszthatjuk.

Összességében az offline forma előnye, hogy mivel ebben az esetben többnyire jelen van a kérdezőbiztos, a megkérdezettek megfontoltabb válaszokat adnak. Hátránya, hogy a nyomtatás és a postázás költségekkel járhat.

Az online forma előnye, hogy a kérdőív készítés és megosztás teljesen költségmentes. Emellett gyors és egyszerű. Hátránya, hogy előfordulhat, hogy nem olvassák el a kérdéseket körültekintően a megkérdezettek, így válaszaik nem minden esetben relevánsak.

Mire figyeljünk kérdőív készítés során?

A kérdőív hossza alapvetően függ a vizsgált témától, de általában egy szakdolgozatba kerülő kérdőívnek minimum 15-20, a témához kapcsolódó kérdésből kell állnia. A témához kapcsolódó azt jelenti, hogy a statisztikára vonatkozó kérdéseken kívül.

A kérdőív készítés során statisztikára vonatkozó kérdéseket vagy a kérdőív legelején, vagy legvégén helyezzük el, hiszen előbbi esetben ráhangolódást nyújt a válaszadási folyamatra, utóbbi esetben pedig egy rövid lezárást jelent.

Kérdőívet azért készítünk, hogy egy témát mélyebben vizsgáljunk, mely témával összefüggésben hipotéziseket vagy kutatási kérdéseket fogalmazunk meg. Gyakori hiba, hogy egy hipotézist vagy kutatási kérdést egy kérdőívben feltett kérdésre alapozva akarunk megválaszolni. Ez azonban nem elegendő, minimum 2, de inkább 3 kérdőívben feltett kérdésre adott válasz szükséges ahhoz, hogy megítéljük egy hipotézis helyességét, vagy megválaszoljunk egy kutatási kérdést.

Kérdőív készítés közben ügyeljünk arra, hogy először az általános kérdéseket tegyünk fel, majd a személyes használatra, beállítódásra vonatkozókat. A jó kérdőívekben az egyes témakörök között átívelő kérdések is megtalálhatók, melyek segítségével lágyan átvezethetjük a válaszadót az egyik témakörről a másikra.

Ügyeljünk rá, hogy ne legyen túl monoton a kérdőív. Beszúrhatunk ábrákat, diagramokat vagy videókat is a kérdésekhez, illetve a kérdéstípusok váltogatásával is fenntarthatjuk a válaszadók figyelmét. Gondoljuk át, hogy az adott probléma milyen kérdéstípussal vizsgálható a legcélravezetőbben. A kérdőív készítés során nyitott kérdéseket nem célszerű alkalmazni a nehéz összehasonlíthatóság miatt, de ha mégis szeretnénk beépíteni kérdőívünkbe, akkor alkalmazzunk félig nyitott kérdéseket. Például mondat vagy történetkiegészítést. A zárt kérdések, amelyek esetében egy adott listából választhatják ki a megkérdezettek a válaszukat sokkal könnyebben összehasonlíthatók és számszerűsíthetők. A zárt kérdések lehetnek alternatív kérdések, -mely esetben két válaszlehetőség van megadva-, szelektív kérdések, -amikor kettőnél több válaszlehetőség közül választhatunk-, és skála kérdések, -ahol egy összefüggő skálán értékelhetünk-. Fontos része a kérdőív szerkesztésnek, hogy átgondoljuk a lehetséges válaszokat. Próbáljuk meg lefedni az összes válaszlehetőséget. Ahol széles a skála, adjunk meg „egyéb” lehetőséget is.

Még a kérdőív készítés kezdetén a bevezető részben hívjuk fel a válaszadók figyelmét arra, hogy a válaszadás önkéntes és anonim, így növekedhet a válaszadási hajlandóság, és sokkal őszintébb válaszokat kaphatunk, mint ellenkező esetben. Emellett azt is fontos közölni a válaszadókkal, hogy miről szól a kutatás, ki vagy te és mi miatt készíted a felmérést. A kérdőív végén ne felejtsük el megköszönni a kitöltést a megkérdezetteknek.

A kérdőív készítés a szakdolgozati kutatás egyik legfontosabb része, így nagyon körültekintően kell elvégezni. A szakdolgozatunkba el kell helyeznünk egy fejezetet a kérdőív készítés módszertanáról, amelyet különböző szakirodalmakra hivatkozva kell megírnunk. Érdemes még a kérdőív készítés előtt összeállítanunk ezt a fejezetet, hiszen sok hasznos ötletet találhatunk a témában íródott könyvekben is.

Bízunk benne, hogy cikkünk segítségével olyan kérdőívet tudsz készíteni, amely hatékonyan vizsgálja a témádat és releváns információhoz jutsz általa. Ha szükséged van további segítségre a kérdőív készítés kapcsán, akkor ne habozz felvenni velünk a kapcsolatot, segítünk!

 

Kérdőív elemzés írása: nem tudod, hogy kezdj neki? Segítünk!

Kérdőív elemzés minta; így építsd fel az elemzésed

A leghatékonyabb kérdőív készítés minta lépésről lépésre!

Kérdőív kiértékelése dolgozatban vagy szakdolgozatban: mire figyelj oda!