Középiskolában is előfordul olykor, hogy házi dolgozatot kell írnunk különböző tantárgyakból, de főiskolán és egyetem mindenképp találkozni fogunk a dolgozatírással. A felsőoktatási követelmények sok szempontból eltérnek a középiskolaitól. Sőt, a szemináriumi beadandók és a szakdolgozat is más jellemzőkkel bír. Most segítünk, hogy ne érjen felkészületlenül, ha főiskolai házi dolgozatot, vagy szakdolgozatot kell írnod.
Miben más a középiskolai és a főiskolai/egyetemi házi dolgozat?
Elsősorban a formájukban, terjedelmükben, a felhasznált irodalom minőségében és mennyiségében, valamint a nyelvezetben van különbség. A felsőoktatási dolgozatok kötött formájúak, rendelkeznek címoldallal, tartalomjegyzékkel, szakirodalmi fejezetekkel és hivatkozásjegyzékkel. Nem törvényszerűen hosszabbak a középiskolai beadandóknál, de többnyire 5-10 oldalas terjedelemmel kell rendelkezniük. A felhasznált irodalom tekintetében már nem elég a kötelező tankönyvre és egyéb internetes forrásokra támaszkodnunk, minél több szakirodalomra, szakmai könyvekre és cikkekre kell hivatkoznunk dolgozatunkban. A főiskolai és egyetemi beadandók esetében fontos, hogy szakmai nyelvezetet használjunk. Kutatásunk eredményeit írjuk le tárgyilagosan, elemzően, ne pedig saját véleményünket fogalmazzuk meg – utóbbi a bevezetéstől és az összefoglalástól eltekintve kifejezetten tilos.
Mi a különbség a felsőoktatási házi- és szakdolgozat között?
A terjedelemben, a felhasznált irodalom mennyiségében és a primer kutatásban mutat különbséget a házi- és a szakdolgozat. A beadandók általában 5-10 oldalasok, a szakdolgozatnak ezzel szemben jellemzően minimum 30 oldal terjedelműnek kell lennie. A terjedelemmel arányosan a munkához felhasznált szakirodalom mennyiségének is jelentősebbnek kell lennie. Általában minimum 10 szakirodalmi és 5 egyéb forrás az elvárás záródolgozat esetében, de ez intézményenként és szakonként is változik. A házi dolgozatokba túlnyomórészt elég szakirodalmi kutatást, összehasonlítást végezni, a primer kutatás nem elvárás. A szakdolgozat esetében azonban a primer kutatás képviseli a mű fő értékét. A primer kutatás lehet kérdőív, mélyinterjú, megfigyelés, de egyéb módszert is alkalmazhatunk, ha a téma megkívánja.
Az alábbiakban összeszedtünk 15 jó tanácsot, amit házi- és záródolgozat írás során is célszerű alkalmazni:
- Körültekintően válassz témát!
A témaválasztás nagyon fontos házi- és záródolgozat esetében is. Házi dolgozat írása során rendszerint 3-4 téma közül, míg záródolgozat esetében 40-50, sőt néha még több téma közül szemezgethetünk. Igyekezz olyan témát választani, ami közel áll hozzád és szívesen olvasol róla, hiszen így megkönnyítheted magadnak a munkafolyamatot.
- Nézz utána a konzulens személyének!
Házi dolgozat esetében nincs szükség konzulensre, ha elakadnál, akkor az adott tárgy oktatójától kérhetsz segítséget. A szakdolgozat írása során viszont sokat számít a konzulens személye. Bár a legtöbb konzulens segítőkész és figyelmes, akadnak olyanok is, akik túlvállalták magukat, vagy egyszerűen belemélyednek egy projektbe és elhanyagolják a szakdolgozókat. Érdemes kikérni a már végzett hallgatók véleményét az egyes oktatókról, hogy olyan konzulenst válassz, aki teljes mellszélességgel mögötted áll majd a munka során. A konzulens kiválasztását nem érdemes az utolsó pillanatra hagyni, hiszen a legjobb oktatók helyei hamar betelnek.
- Tartsd be a formai követelményeket!
A formai követelmények betartása minden esetben nélkülözhetetlen. A margók mérete, a betűtípus, a sorköztávolság, a fejezetek számozása és a hivatkozási forma kötött a főiskolai és egyetemi dolgozatok esetében, így ezeket érdemes még a munka megkezdése előtt átnézni, hogy a mű írása közben már alkalmazhassuk. Az is előfordul, hogy a formai követelmények be nem tartása miatt a bizottság nem fogadja el a művet, így kiemelten figyeljünk erre, ne a formai követelmények miatt bukjunk el.
- Vedd figyelembe a tartalmi követelményeket!
A tartalmi követelmények figyelembevétele legalább annyira fontos, mint a formai követelményeké. Az intézmények mindig előre meghatározzák, hogy minimum hány szakirodalmi és egyéb forrásra kell hivatkozni a műben, valamint a szószerinti idézetek hosszát is korlátozni szokták. Az sem mindegy, hogy a szakirodalmi rész és a primer kutatás milyen arányban van jelen a dolgozatban. Általában minimum fele-fele arányban kell szerepeltetni a két részt, de inkább a primer kutatás legyen hangsúlyosabb.
- Készíts időbeosztást!
Nagyon fontos, hogy előre felmérd, hogy mennyi időre lesz szükséged a dolgozat elkészítéséhez, ha nem jól kalkulálsz, akkor könnyedén kicsúszhatsz a határidőből. Érdemes fejezetekre bontva felírni, hogy mennyi idő szükséges az egyes részek kidolgozására, így egyrészt rálátást kapsz a munka menetére, másrészt nem az utolsó pillanatban fogod összecsapni a művet.
- Írd le személyes indíttatásod a bevezetésbe!
A bevezetés és az összegzés azok a részek a dolgozatban, amelyekben kifejtheted saját véleményed. A dolgozat többi részébe tilos a saját meglátásodat beleírni, hiszen elemző, összehasonlító, forrásokon alapuló művet várnak tőled. A bevezetésbe ne felejtsd el leírni a személyes indíttatásod, hogy mi miatt választottad az adott témát, hogyan kapcsolódsz hozzá, és mit szeretnél elérni a kutatással.
- Széleskörű szakirodalmi kutatást végezz!
Ne csak a tanulmányaid alatt használt, könnyen elérhető forrásokra támaszkodj. Keress az interneten vagy a könyvtárban szakcikkeket, kérj ki ritka könyveket, járd körül a témát, amennyire csak tudod, hiszen így fog értékes munka kikerülni a kezeid közül. Persze nem szükséges a témában íródott összes könyvet A-Z-ig elolvasnod, fusd át a tartalomjegyzéket, lapozz a legérdekesebb részekhez és meríts belőle ihletet.
- Merj segítséget kérni!
Sokan önállóan végzik a kutatást, online vagy a könyvtár polcai közt nézegetik a könyveket, ahelyett, hogy segítséget kérnénk az ott dolgozóktól. Ez nagy hiba, hiszen a könyvtárosok számos olyan művet ismernek, amelyeket nem emelnénk le a polcról, ám olyan értékes információkat tartalmaznak, amelyek növelik dolgozatunk színvonalát. Tehát merj segítséget kérni! Hidd el, még örülni is fognak a dolgozók, hogy hozzájuk fordultál tanácsért.
- Tudományos nyelvhasználatot gyakorolj!
Nagyon fontos, hogy a dolgozatírás során tudományos nyelvhasználatot gyakorolj. Használd bátran az adott szakterületen divatos kifejezéseket. Munkádban a következő szókapcsolatokat alkalmazd: „A továbbiakban elemzem/vizsgálom a ….”. Kerüld a bemutatom, kifejtem, leírom szavak használatát, hiszen a felsőoktatásban már elemző, összehasonlító munkát várnak tőled, nem pedig egyszerűbb, leíró művet.
- A témához illő primer kutatást válassz!
Míg házi dolgozatokhoz többnyire nem kérik, a szakdolgozatok kötelező eleme a primer kutatás. A módszer megválasztása nagyban függ a téma jellegétől. Kérj segítséget konzulensedtől, vagy tájékozódj a hasonló témájú- már megírt művek primer kutatásáról. Gondold végig, hogy melyik módszer segítségével tudod a leghatékonyabban vizsgálni az adott problémát, vázold fel a vizsgálat kimenetelét, hogy eldönthesd, érdemes e belevágni a kutatásba.
- Elemezd a kapott adatokat!
Gyakori hiba, hogy a primer kutatás során kapott adatokat nem elemezzük, hanem csak leírjuk az eredményeket. Fontos, hogy tudjunk az adatok között összefüggéseket találni, ok-okozati viszonyokat kimutatni és következtetéseket levonni. A száraz adatok nem elegendőek, az elemzés teszi színvonalassá munkánkat.
- Konzultálj a konzulenseddel!
Talán elsőre egyértelműnek tűnik, mégis sokan vonakodnak felkeresni a konzulensüket. A konzulensek azért vannak, hogy egyeztessünk velük! Bátran keresd fel, ha elakadsz, időközönként küldj neki anyagrészeket, hogy legyen ideje átnézni, neked pedig legyen időd a visszajelzése alapján javításokat végezni. Érdemes már az első konzultáció alkalmával megbeszélni a további időpontokat. Így biztos lehetsz benne, hogy konzulensed kellő időt szán rád, rajtad pedig lesz egy kis pozitív nyomás, hogy a megbeszélt időpontokra elkészítsd a várt anyagrészeket.
- Tegyél előremutató javaslatot a témában!
Mint említettük, az összefoglalás részbe is leírhatod saját véleményed, meglátásod a témáról. Növelheted dolgozatod színvonalát, ha a következtetések levonása után javaslatot teszel az adott témában. Ezzel igazolod, hogy szakértőjévé váltál a témának és képes vagy véleményeddel hozzájárulni a szakterülethez.
- Teljesítsd túl a minimumot
Adott a minimum felhasználandó források száma, a minimum oldalszám és a primer kutatásban minimum résztvevők száma. Törekedj arra, hogy teljesítsd túl a minimumot! Ha 10 szakirodalom felhasználása a minimum, akkor te használj fel 12-t, ha 30 oldalas munkát várnak, akkor a tiéd legyen 35 oldalas. A tipikus 100 fő kérdőív kitöltő helyett, töltsék ki a kérdőíved 150-en. Ezzel megmutatod a bírálóidnak, hogy időt szántál a dolgozat elkészítésére, és biztosan pozitív benyomást teszel. Természtesen a minőségi tartalom fontosabb a minimum túlteljesítésénél. Ez inkább csak egy plusz, amivel felturbózhatod az érékelést.
- Hagyj időt a javításra!
Ha már elkészültél dolgozatoddal, akkor olvasd át legalább kétszer, javítsd ki a helyesírási és fogalmazási hibákat. Mutasd meg a konzulensednek is, akinek valószínűleg lesz néhány észrevétele. Hagyj időt a javításra, hiszen lehet, hogy konzulensed teljes részek átírását javasolja majd. Készülj fel minden eshetőségre, hogy ne érjenek meglepetések és ne kelljen stresszelned a finisben.
Sikeres dolgozatírást kívánunk! Ha segítségre lenne szükséged, bátran vedd fel velünk a kapcsolatot!